Ha érdekel, hogy mi mit értünk informatikai kapcsolatépítések alatt, akkor nézz körül az it2it oldalain. A lényeg csak regisztráció után érhető el.
A felméréshez az eredmény adatokat az it2it adatbázisából véletlenszerű, mintavételes eljárással számítottuk, a kiugró értékek figyelmen kívül hagyásával (és természetesen az adatvédelmi nyilatkozatban foglaltak szem előtt tartásával); azaz lefuttattunk néhány, az említett szempontok szerint előkészített SQL lekérdezést. Ezzel együtt az eredmény nem tekinthető reprezentatívnak, viszont jó közelítéssel a valóságot mutatja. Fontos megjegyezni, hogy az ábrán szereplő adatok nem fizetéseket, hanem fizetési igényeket mutatnak. Ugyancsak kiemelendő, hogy az értékek szórása meglehetősen nagy; az átlagban alacsonyabb fizetésű pályakezdők, valamint jóval magasabb fizetésű IT vezetők, rendszermérnökök és konzulensek egyaránt szerepelnek.
Az első összecsapás során nem született nagy meglepetés, a főváros-vidék viszonylatnak bizony fontos szerepe van a fizetések alakulásában. Ha a havi fizetéseket vetjük össze, akkor hozzávetőlegesen 30%-kal jövedelmezőbb a fővárosban elhelyezkedni, mint vidéken. Természetesen itt a megélhetés költségei is magasabbak (közlekedés, rezsi, utazásra fordított idő, stb.). Kérdés, hogy ezek a költségek indokolnak-e ekkora eltérést.
A szabadúszóként ill. másodállásként vállalt munkák óradíjainál a különbség viszont már több mint 70%-os(!). Természetesen utánanéztünk, hogy mi okozhat ekkora elétérést, és a következő megállapításra jutottunk: a vidéki informatikusok jóval gyakrabban keresnek távmunkában végezhető feladatokat, mint fővárosi társaik, a távmunkában végezhető feladatok óradíjai pedig jellemzően alacsonyabbak, mint helyszíni munkavégzésnél. Azaz, ha több távmunka szerepel a vidék oldalán, akkor az eredmény is alacsonyabb lesz.
Sorozatunk hátralévő két részében életkor ill. iskolai végzettség szerint vizsgáljuk a fizetési átlagokat. Elöljáróban annyit, hogy meglehetősen érdekesek az eredmények.
Utolsó kommentek